Hírek

er

2020. október 22

• sajtótájékoztató

Új magyar fejlesztés a karbantartási folyamatok követhetőségéért

Magyarországon ma becslések szerint a gyártócégek 80 százaléka egyáltalán nem foglalkozik a gépek karbantartásával, pedig a későbbi hirtelen beálló termeléskiesés és a javítási költség lényegesen drágább lehet annál. Csüllög Gergely, a FÖRDERBAND-GT Kft. ügyvezetője arról beszélt, egy komplett leállás súlyos bizalomveszteséggel is járhat, ráadásul hiába van valaki jó pozícióban az adott piacon, egy ilyen esemény miatt hirtelen belekényszerülhet az alvállalkozói sorba. A cég éppen ezért egy olyan átlátható rendszerrel készül, amivel a karbantartási folyamatok könnyen nyomon követhetővé válnak.

Alig néhány évtizeddel ezelőtt a gyártócégek fél évre előre lekötötték külső szakértőkkel a karbantartási munkálatokat annak érdekében, hogy véletlenül se essenek ki a termelésből. Csüllög Gergely, a FÖRDERBAND-GT Kft. ügyvezetője úgy véli, ez a hozzáállás mára 180 fokos fordulatot vett: a legtöbben nem akarnak kiadni karbantartásra, és inkább beáldozzák az árbevétel-kiesés lehetőségét egy esetleges leállás esetére. "Megállapításom szerint a gyártócégek 80 százaléka próbálja megspórolni a karbantartás költségét, holott ha baj van, a bevételkiesés annak a többszörösére is rúghat. Nem gondolnak bele, hogy ha nem tudnak teljesíteni, a vevők elvesztik az irányukba vetett bizalmat, adott esetben konkurens cégnek kell átadni a megrendelést” – magyarázta a szakértő, aki 35 éve van ezen a pályán.

„Ha a puska nincs megtöltve, azzal nem lehet lőni”

Csüllög Gergely szerint a gyári gépek ma már határértékre vannak tervezve, és elég hamar a végére járnak. Azaz sokkal hamarabb meghibásodhatnak, mint egy fél évszázaddal korábban készült egység. A másik probléma, hogy a pénzügyi vezetők felülbírálhatják az ügyvezetők, elnökök döntéseit egy-egy cégnél költségmegtakarítás címszó alatt, ami viszont később ugyanúgy visszaüthet.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kiemelte, az előző válság idején és az azt követő években is az tudott talpon maradni és a konkurensek fölé kerekedni, aki a géppark romlását meg tudta előzni, és nem ezen szeretett volna spórolni.

„Hiába van puska a kezünkben, ha nincs megtöltve, azzal nem lehet lőni, és a medve megölhet. A termelésben ez ugyanígy működik. A gyárak csak az eszközeik karbantartásával tudják a saját védelmüket biztosítani, mert ha nem, akkor könnyen belekényszerülhetnek az alvállalkozói sorba” – értékelt a FÖRDERBAND-GT Kft. ügyvezetője.

Új rendszerrel az átlátható karbantartásokért

Csüllög Gergely arról is beszélt, a közelmúltban készített felméréseik szerint a működtetéssel foglalkozók tisztában vannak vele, hogy valamit kezdeniük kellene a gépállománnyal, mert veszélybe kerülnek, ha beüt a krach. A megrendelői oldalon pedig azt szeretné mindenki, ha a problémákra azonnali választ tudnának adni a gyártók, de ezt szervezéstechnikailag karbantartás nélkül szinte lehetetlen megoldani. A szakember szerint a gyári dolgozók sokszor nem tudják a tényleges problémát, csak sejtik, ezeket szeretné cégével az elkövetkező fél évben rendbe tenni.

„A karbantartási időszakot próbáljuk bevinni a köztudatba. A gyártócégeknek tudniuk kell, mikor kell karbantartani, mi történik akkor, ha a problémákat előre szétválogatjuk, először megcsináljuk ezt, utána hozzálátunk annak. Fejlesztésünknek köszönhetően nyomon lehet majd követni, hogy mikor, melyik rendszer leállítása jelentené a legkisebb problémát a megrendelő és ezáltal a vállalkozó számára” – fogalmazott.

Hozzátette, ezzel stabilizálható az időfaktor illetve a szakmai rálátást is tudják majd biztosítani, és a rendszer képes lesz ugyanúgy felismerni a hibákat, mint egy autó computere. A fejlesztéssel várhatóan már jövő évben kijönnek majd a piacra.

er

2020. október 22

• sajtótájékoztató

A social bullying elleni küzdelemre hívja fel a figyelmet Budavári Fülöp

Az összes social media platformján több mint 200 ezer követővel rendelkező 23 éves Budavári Fülöp egy komoly társadalmi problémára hívja fel követői figyelmét. A fiatal influenszer már több hónapja posztol olyan tartalmakat Insta- és Youtube-oldalára, melyekkel az social bullying  (társadalmi zaklatás)  elleni küzdelemre szeretné felhívni a figyelmet. Aktivitása rengeteg rajongója figyelmét felkeltette, és egyre több hazai médium kíséri figyelemmel Fülöp példamutató kezdeményezését. Legutóbbi kampánya során kékre festette a haját, mely az Anti Social Bullying projectje logójának színvilágát tükrözte. 

Budavári Fülöp duci kisfiú volt, az osztály népszerűtlen tagjai közé tartozott, akinek bár voltak barátai, nem ő volt az a diák, akit elsők között hívtak el a házi bulikba vagy választották be a focicsapatba. Az influenszernek gyakran szóltak be testsúlya miatt, míg végül betelt nála a pohár, és úgy döntött, lefogy. A plusz kilók leadása csak az első lépés volt, ezt követte az izomépítés.

Sokat bántották tinédzserként

A közösségi oldalaival tudatosan két-három éve foglalkozó Fülöp úgy gondolta, szeretné ezeket a platformokat egy hasznos üzenet közvetítésére felhasználni, saját példája bemutatásával reményt és erőt adni azoknak, akiket valamilyen – online vagy offline - abúzus ér(t). 
A social bullying ellen fellépő kampányában tinédzserkori élményei is motiválják, melyekről többször is beszámolt már követőinek instás „kérdezz-felelek” bejelentkezései alkalmával vagy Youtube-videóiban.  „A fogyásom után is megmaradtak bennem azok a frusztráló érzések, amiket előtte éreztem. A társadalom mindig azt sugallta felém, hogy nem vagyok elég jó, valamiért rosszabbul nézek ki, valamiért nem lehet engem szeretni” – mesélt nehezen leküzdhető negatív érzéseiről egyik Youtube-videójában Fülöp, aki ügyel rá, hogy valós képet mutasson magáról közösségi oldalain, és ne csak mosolygós, rózsaszínfelhős tartalmakat posztoljon, hanem, ha a élet úgy hozza, a megrendítő, szomorú élményeiről is beszámoljon.
Bár többen is kértek tőle tanácsot, hogyan védekezzenek az őket ért bárminemű szóbeli (vagy akár tettleges) bántalmazás ellen, Fülöp csak saját tapasztalatait osztja meg másokkal, hiszen nem szakember. Az influenszer azonban ennél a pontnál mindig hozzáteszi, hogy sose mások kedvéért változtassunk magunkon, ő sem az őt ért kritikák miatt fogyott le, hanem azért, mert túlsúlyosan nem érezte jól magát a bőrében.

A bullying jelentkezhet az iskolában, családon- és párkapcsolaton belüli is, melyek ugyanolyan tolerálhatatlan viselkedésformák, mint az online zaklatás. Utóbbinál azonban sokszor egy hamis profil mögül pécézik ki az áldozatokat.

Kék haj, testre írt bántások

Fülöp több hónapos kampánya során, melynek messze még a vége, már testére írt néhány negatív, degradáló szót, melyekkel korábban akár őt is illették. Legutóbb pedig kékre festette a haját, mely az Anti Social Bullying projectje logójának színvilágát tükrözte.

Hiába viszonylag új jelenség az online bullying (a közösségi média térhódítása következményeként jelent meg), mégis rengeteg embert érint, elsősorban a fiatal, tinédzser korosztályt, akik az Instagram és TikTok leglelkesebb felhasználói. Fülöp szerepvállalása azért is lehet ennyire sikeres, mert koránál és influenszeri és közszereplői tevékenységénél fogva hiteles példája annak, hogyan lehet szembenézni a bántalmazókkal. Fülöp azokat a csatornákat és azt a nyelvezetet használja, mellyel a leghamarabb és a legeredményesebben közel tud kerülni a fiatalokhoz, hogy ne maradjanak egyedül, amikor úgy érzik, összeesküdött ellenük a világ.

Fülöp közösségi platformjait ezután is érdemes lesz figyelemmel kísérni, ugyanis a bullying elleni kampánya itt még nem ért véget, sőt. Több izgalmas, tanulságos tartalommal is készül még a közeljövőben.

er

2020. október 22

• sajtótájékoztató

Még nem zárult le 2022. évi Velencei Képzőművészeti Biennále kurátori posztjára kiírt pályázat elbírálása. 2020. december 1-ig lehet még benyújtani pályázatokat.

A 2022-ben megrendezésre kerülő 59. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátori pályázatára beérkezett pályázatok megismerése alapján a pályázat bírálóbizottsága – a COVID 2019 pandémia miatt kialakult helyzethez igazodva – úgy határozott, hogy a bírálati folyamatot az eredetileg tervezett határidőben nem zárja le és a lezárás időpontját 2020. december 10. napjában állapítja meg.

A bírálat lezárásának módosulására tekintettel a pályázóknak lehetősége van a pályázati elképzelésük továbbfejlesztésére és a már benyújtott pályázatok módosítására.

A zsűri egyúttal új jelentkezők számára is megnyitja a pályázatot.

Az új pályázatok benyújtásának, illetve az eddig benyújtott pályázatok módosításának beadási határideje: 2020. december 1. 18 óra. Az új, illetve módosított pályázatokat kizárólag személyesen a Ludwig Múzeum személyzeti portáján lehet leadni (Budapest, IX., Komor Marcell u. 1.).

A zsűri az új pályázók számára a prezentáció napját 2020. december 7-re, hétfőre tűzi ki. A prezentációra a zsűri az eddigi, prezentáción már bemutatkozott pályázók közül is behívhat, amennyiben a módosított pályamű alapján ezt szükségesnek tartja.

A pályázat eredményhirdetésére és a pályázatok közzétételére 2020. december 10-ig kerül sor.

A pályázati feltételek egyebekben változatlanok.